A Pet�-m�dszer lett az els� olyan Hungarikum, amely nem egy k�zzelfoghat� konkr�t "term�k", hanem egy szellemi, pedag�giai m�dszer, amelynek jelent�s�ge viszont nagyon is k�zzelfoghat�. # Az els� magyar szellemi Hungarikum # Dr. Pet� Andr�s professzor # Az �rintettek: a p�r h�napos k�rt�l a 80 �vesekig # T�bb int�zeti egys�g, egy c�l # A kondukt�v nevel�sben r�sztvev�k nyomon k�vet�se rendk�v�l fontos # Hazai- �s k�lhoni helyzet h i r d e t � s Az els� magyar szellemi Hungarikum P�sztorn� Tass Ildik� A Pet� Int�zet vezet�je, P�sztorn� Tass Ildik� ez �v elej�n �rta al� azt a dokumentumot, miszerint a Pet�-m�dszer Hungarikum lett, vagyis abba a prominens k�rbe tartozik, amely �regb�ti Magyarorsz�g h�rnev�t. Hungarikum csak az lehet, aminek hagyom�nya van, magas min�s�get k�pvisel, �s nagyon fontos, hogy h�rneve nyom�n alkalmas legyen arra, hogy a k�lf�ld Magyarorsz�ggal t�rs�tsa - eml�ti az int�zet vezet�je, aki maga is 25 �ve �zi sz�vvel-l�lekkel ezt a hivat�st. Pet� Andr�snak egy t�vol-keleti mond�s volt a mott�ja: "Adj halat az �hez�nek, �s aznap megmented a hal�lt�l. Tan�tsd meg hal�szni. �r�k �letre j�llakott lesz, �s sem �, sem csal�dja nem szenved majd hi�nyt." Az itt dolgoz�k elhivatotts�ggal dolgoznak �s k�zdenek a betegek�rt, �s az�rt, hogy az idegrendszeri eredet� mozg�sszervi panaszokkal k�zd� emberek �s csal�dok sz�m�ra megmutass�k a teljes �lethez vezet� utat. Ezt a m�dszert a vil�gon el�sz�r a r�la elnevezett int�zet el�dj�ben oktatt�k �s alkalmazt�k. A Pet�-m�dszer l�nyege, hogy a k�zponti idegrendszer betegs�ge miatt mozg�ss�r�ltt� v�ltak kezel�s�ben ny�jt seg�ts�get, �s kapaszkod�t ad az �rintetteknek �s csal�dtagjainak. A kondukt�v nevel�s alapja pedig az, hogy az idegrendszer a k�rosod�sok ellen�re is rendelkezik bizonyos tartal�kokkal, az �j kapcsolatok ki�p�l�s�nek lehet�s�g�vel. Ez a "rezerv" a tanul�si-tan�t�si folyamat megfelel� vez�rl�s�vel hat�konyan mobiliz�lhat�. A kondukt�v m�dszer latin eredet� kifejez�s, jelent�se: r�vezet�s. Itt a mozg�sfolyamatok elv�gz�s�re tan�tj�k, �gymond, r�vezetik a betegeket, �pp csak annyi seg�ts�get ny�jtva, amennyi sz�ks�ges az adott mozg�s vagy mozdulatsor elv�gz�s�hez. Dr. Pet� Andr�s professzor Dr. Pet� Andr�s professzor �letm�ve be�rett. A nev�t is �rz� Pet�-m�dszer ki�rdemelte a Hungarikum kit�ntet�st. Dr. Pet� Andr�s, orvos-pedag�gus 1893. szeptember 11-�n sz�letett Szombathelyen. Itt v�gezte iskol�it. Orvosi tanulm�nyait a b�csi egyetemen folytatta. A k�zponti idegrendszeri mozg�ss�r�ltek ter�pi�j�val 1922-ben kezdett foglalkozni. 1938-as hazat�r�se ut�n, 1945-ben egy budapesti pincehelyis�gben hozta l�tre int�zet�t, melyet az 50-es �vekben k�vetett a magyar korm�ny �ltal hivatalosan megalap�tott Mozg�ss�r�ltek Pet� Andr�s Nevel�k�pz� �s Nevel�int�zete, r�viden Pet� Int�zet. Dr. Pet� Andr�s nagyform�tum�, karizmatikus egy�nis�g volt. Sz�m�ra nem volt rem�nytelen eset. Emberfeletti kitart�ssal, elt�k�lt akarattal k�zd�tt minden beteg�nek gy�gyul�s��rt. Soha senkir�l nem mondott le. Kondukt�v nevel�si rendszere �j fejezetet nyitott a mozg�ss�r�ltek rehabilit�ci�j�ban. Pet� Andr�s 1967-ben bek�vetkezett hal�l�ig �llt int�zet�nek �l�n. Az �rintettek: a p�r h�napos k�rt�l a 80 �vesekig A m�dszer akkor a legjobb hat�sfok�, ha min�l hamarabb kezdik el a beteg kezel�s�t, ez�rt a korai felismer�s rendk�v�l fontos. A fejleszt�st, a sz�l�ket is bevonva, �rdemes kor�n elkezdeni, �s meg kell gy�zni �ket arr�l, hogy otthon is rendszeresen gyakoroljanak. A kondukt�v nevel�s egy komplex egy�ttm�k�d�st ig�nyl� hossz�, id�ig�nyes, de eredm�nyes folyamat. A gyermekek felv�tele az int�zet szak�rt�i javaslat�ra t�rt�nik. Betegek �rkeznek ide nem csak az orsz�g minden sz�glet�b�l (m�k�dik egy orsz�gos kondukt�v h�l�zat is), hanem k�lf�ldr�l is. Magyarorsz�gon mintegy hatezer olyan tizenn�gy �v alatti gyerek �l, aki a k�zponti idegrendszer betegs�ge miatt mozg�ss�r�lt, de �llapota a Pet�-m�dszerrel jav�that�. Az int�zet �vente 1000-1200 csal�ddal veszi fel a kapcsolatot beteg gyermekek kezel�se miatt. Sokan k�sz�nhetik a Pet�-m�dszernek azt, hogy teljes �rt�k� �letet �lhetnek. T�bb int�zeti egys�g, egy c�l Az Int�zet t�bb szervezeti egys�gb�l �p�l fel. A Korai Fejleszt� �s Kondukt�v Gondoz� K�zpont kondukt�v tan�csad�st, korai fejleszt�st �s gondoz�st, kondukt�v pedag�giai ell�t�st v�gez. Olyan csecsem�k, kisgyermekek �s fiatalok sz�m�ra ny�jt komplex kondukt�v pedag�giai fejleszt�st, akik a k�zponti idegrendszer k�rosod�sa k�vetkezt�ben nem �letkoruknak megfelel�en fejl�dnek. A gyakorl� �vod�ban a 3 �s 6-7 �ves kor k�z�tti k�zponti idegrendszeri s�r�lt (CP-s), speci�lis nevel�si ig�ny�, valamint az integr�ci�s csoportban �p �s s�r�lt gyermekek egy�tt nevel�se zajlik, de m�k�dik bej�r� napk�zis illetve bentlak� csoport is. Az �voda egy�bk�nt szerves r�sze a k�zoktat�si rendszernek, ahol sokoldal� fejleszt�s val�sul meg. Az �ltal�nos iskolai egys�gben a tank�teles gyermekek �rtelmi-, mozg�s- �s �nkiszolg�l�si tev�kenys�g�nek komplex szem�lyis�gfejleszt�se zajlik, �gy sikeresen integr�l�dhatnak az "eg�szs�gesek" t�rsadalm�ba. Pet� Andr�s professzor a gyermekek fejleszt�se mellett nagy hangs�lyt fektetett a feln�tt diszfunkci�sok rehabilit�ci�j�ra is. Vel�k a feln�tt nevel�si egys�g szakemberei foglalkoznak. Megl�v� szkler�zis multiplex vagy stroke ut�ni helyre�ll�t�st k�vet�en nagyon eredm�nyes a m�dszer alkalmaz�sa, de az id�s Parkinson-k�ros betegeknek is �ri�si seg�ts�get jelent. A kondukt�v pedag�gia egyik legfontosabb c�lkit�z�se - f�ggetlen�l az �letkort�l - az, hogy tanulni tan�tson, azaz a tanul�si k�pess�geket fejlessze. A Pet� Int�zet Budapest k�t ker�let�ben, a XI. �s a XII. ker�letben m�k�dik. A Pet�-m�dszer Hungarikum lett 2/2. oldal A Pet�-m�dszer lett az els� olyan Hungarikum, amely nem egy k�zzelfoghat� konkr�t "term�k", hanem egy szellemi, pedag�giai m�dszer, amelynek jelent�s�ge viszont nagyon is k�zzelfoghat�. # Az els� magyar szellemi Hungarikum # Dr. Pet� Andr�s professzor # Az �rintettek: a p�r h�napos k�rt�l a 80 �vesekig # T�bb int�zeti egys�g, egy c�l # A kondukt�v nevel�sben r�sztvev�k nyomon k�vet�se rendk�v�l fontos # Hazai- �s k�lhoni helyzet h i r d e t � s A kondukt�v nevel�sben r�sztvev�k nyomon k�vet�se rendk�v�l fontos Az oktat�si-nevel�si folyamat kiemelt c�ljai k�z� tartozik a rehabilit�ci� is, ami a m�dszer egyik sarkalatos pontja. Elbocs�t�s eset�n a betegek �r�sos dokumentumot kapnak �llapotukr�l. A szakemberek nyomon k�vetik a betegek �let�t, �s mindig rendelkez�sre �llnak, ha tan�csokat k�rnek t�l�k. A "r�gi" betegek is b�rmikor felkereshetik az int�zetet ak�r szem�lyesen, ak�r telefonon, �s meg is teszik, mert itt olyat kapnak, amit sehol m�shol: odafigyel�st, odafordul�st, konkr�t seg�ts�get, tan�csot, ami seg�theti �ket a t�rsadalomba t�rt�n� beilleszked�shez. Minden er�fesz�t�st megtesznek az�rt, hogy az �letkornak, biol�giai, t�rsadalmi elv�r�soknak megfelel� koroszt�lyi csoportba val� visszailleszt�s g�rd�l�kenyen t�rt�njen. Hazai- �s k�lhoni helyzet A vil�gon tizen�tmilli� ember �l, akinek sz�ks�ge lenne kondukt�v nevel�sre. Magyarorsz�gon mintegy hatezer tizenn�gy �v alatti gyermek van, aki a k�zponti idegrendszer betegs�ge miatt mozg�ss�r�ltnek min�s�l. Ma haz�nk mind a 19 megy�j�ben van legal�bb egy olyan int�zm�ny (k�rh�z, �voda), ahol szakk�pzett szakemberek v�rj�k a beteg gyerekeket �s feln�tteket. A 2005-�s �vben 225 konduktor dolgozott haz�nkban. Az int�zm�nyben f�iskola is m�k�dik, ahol eddig t�bb mint ezer szakembert k�peztek. Az int�zet h�res k�nyvt�ra vil�gviszonylatban is elismert, �rt�kes szakk�nyvekkel rendelkezik. A f�iskola id�n kezd�d� rekonstrukci�ja m�lt� helyet biztos�t majd e p�ratlan �rt�k� k�nyv�llom�nynak, �s a kor k�vetelm�nyeihez illeszked� modern oktat�si �p�let v�rja k�t �v m�lva az itt tanul� di�kokat. Az int�zet egy�bk�nt kik�pzett jap�n �llampolg�rs�g� szakembereket is, akik a kondukt�v nevel�s elsaj�t�t�sa miatt tanultak meg magyarul. Hogy e nevel�si m�dszer az eg�sz vil�gban elfogadott �s k�vetett, azt az is bizony�tja, hogy Ir�nban is zajlik kondukt�v nevel�s. A Pet� Int�zet a vil�g sz�mos orsz�g�t �sszekapcsol� "kondukt�v h�l�zat" k�ld�kzsin�rjak�nt m�k�dik. Ezt ismerte Diana hercegn� is, aki a 90-es �vek elej�n tisztelet�t tette az int�zetben.