Azt már régóta tudjuk, hogy a kutya az ember leghűségesebb barátja. Emellett okos, és kiválóan tanítható arra is, hogy támaszt nyújtson a vakoknak, megtalálja a lavina áldozatait vagy kiszabadítsa a földrengés túlélőit. A testileg és szellemileg sérültek gyógykezelésébe is bevonható a speciálisan kiképzett eb. Segítségével szóra bírható a trauma miatt némaságba temetkezett gyermek, oldható a depresszió és csökkenthető az egyedülállók magányérzete. A kutyát terápiás foglalkozásokon először az USA-ban alkalmazták, melynek során megfigyelték, milyen kedvező hatással van a kicsik szociális és érzelmi fejlődésére. Molnár Tímea fejlesztő pedagógusként dolgozik a kiskorú fogyatékosok otthonában (KIFONI). Egyik délután éppen gyógyúszásra vitte a gyerekeket, amikor a buszon együtt utaztak egy kis kutyával. Egészen véletlenül az oda- és visszaúton is ugyanaz a kutyus volt az útitársunk – meséli a fiatal terepeuta. A gyerekekben mély nyomot hagyott az állat, még napok múlva is emlegették. Ekkor merült fel bennem, hogy beviszek a foglalkozásokra egy négylábút. Elkezdtem keresgélni, valamilyen szervezet után, akik segítő kutyákat képeznek ki. Így bukkantam rá a fővárosi ELTE etológiai tanszékén belül működő Kutyával az Emberért-re (KEA). Rajtuk keresztül vettem fel a kapcsolatot egy debreceni kutyakiképzővel, Nagy Lajossal. E szerencsés találkozás eredménye a 2003 júniusa óta működő öt szakemberből álló „Pacsi” Alapítvány. Eddig tizenöt oktatási, egészségügyi, szociális intézmény jelezte, hogy igényt tartanak a szolgáltatásainkra. Ez körülbelül 2200 főt érint majd. A KIFONI-ban és az idősek otthonában már heti két alkalommal végzünk fejlesztő foglalkozásokat kutyákkal. Csak pozitív visszajelzéseink vannak ezekről a találkozásokról – mondja az alapítvány elnöke, Nagy Lajos. Egy idős nénit annyira megihletett ez a fajta gyógykezelés, hogy verset írt a Rudi és Sziszi nevű kutyákról. Egy nem beszélő súlyosan fogyatékos kislány pedig fél év kitartó munka után kezdett kommunikálni a négylábú doktorral. Kétféle terápiát építettünk fel az állatok segítségével – folytatja Timi. Az időseknél a taktilis érzékelés áll a középpontban, vagyis a kutya simogatása közben nyílnak meg az emberek, oldódik a szorongásuk, mert az eb szeretetet közvetít feléjük. Nagyon várják hétről hétre ezeket a találkozásokat. A gyerekeknél főként a nagymozgás fejlesztésében, gyógytestnevelésben, kommunikációban és szocializáció fokozásában vállalnak szerepet az állatok. A komplex módszer keretében a valaki iránti felelősség vállalásra, a jószág gondozására, ápolására is megtanítják a betegeket. A foglalkozás végén együtt labdáznak a gyerekek a kutyussal és a tenyerükből is etethetik. Ebben a módszerben természetesen a kutyának is ugyanolyan képzettnek kell lennie, mint a terepeutának. A KEA által összeállított komoly tesztsoron kell megfelelniük az állatoknak. A vizsga nehézségére utal, hogy tíz képzett kutyából egy megy át. Emellett állategészségügyi elvárásoknak is eleget kell tenniük, folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt állnak, veszettség és paraziták elleni védőoltásokat is rendszeresen kapnak. Önmagukban ezek sem elegendő feltételei az alkalmasságnak. Az állatnak mindenekelőtt engedelmesnek kell lennie, és kedvvel kell végeznie a számára megerőltető munkát. Ezzel nincs is gond. Ha már a kapuban állunk látom Sziszin, hogy várja a foglalkozást. Nagyon fontos, hogy a beteg, a kutya és a szakfelügyelő is örömmel vegyen részt benne. Tulajdonképpen bármilyen fajtájú eb kiképezhető, de legmegfelelőbb genetikai állománya a német juhásznak, vizslának, labradornak és golden retriwernek van. Az alapokat 3-4 hónap alatt megtanulják a kutyák, de folyamatosan bővülnek az ismertek – avat be a képzés rejtelmeibe Lajos. A terápia céljai között szerepel az állatvédelem is. Ezért a jövőbeni tervek megvalósításához a leendő négylábú doktorokat menhelyekről fogadják majd örökbe. Az alapítvány képzést is szervez felvezetők részére, akik a szakember mellett a kutya irányításával járulnak hozzá a kezelés sikerességéhez. Jelenleg tizenhárom diákjuk van, akik néhány hónapos elméleti és gyakorlati oktatás után kapnak képesítést. A tanfolyamon munkanélküliek is részt vehetnek. Grabovszky Anikó egyike a tizenhárom tanulónak. Mivel a gyerekeket és a kutyákat is nagyon szereti, szívesen kapcsolódott be a programba. A diákok között van pszichológus, tanítónő, idős és fiatal is, a négylábúak iránti szeretet azonban mindenkiben megvan. Anikó például több száz kilométert utazott, hogy egy paksi tenyésztőtől elhozhassa Pöttyöst, a hatéves szukát.

A „Pacsi” Alapítvány a továbbiakban szeretné, hogy minél több taggal és ebbel láthassák el az előttük álló feladatokat, amibe a munkaügyi központ támogatásával a megváltozott munkaképességűeket is szeretnék bevonni. Mivel Magyarországon nincs szakirodalma ennek a terápiának „A kutyaterápia fejlesztési területei és módszertana” címmel készítenek egy segédanyagot is a tanfolyamhoz. A lelkes kis csapat nem ismer lehetetlent. Egyedüli korlátot csak a szűkös anyagi lehetőségek jelentenek, hiszen egy kutya éves tartása, felügyelete, képzése több százezer forintot igényel, ám az eddigi eredmények további erőfeszítésekre sarkallják az egyesületet.